 |
CSÍK VÁRMEGYE
Alcsík-, Felcsík-, Gyergyó-, és Kászonszék 1876-os egyesítésével, a kiegyezés után egy nagyszabású közigazgatási reform eredményeként jött létre CSIK VÁRMEGYE.
E vidék lakói a hunok és Csaba királyfi valóban méltó utódai. Évezreden keresztűl védték hazánk lekeletibb határát, de a mérhetetlen túlerejű ellenség és a gonosz Trianoni döntés előtt Nekik is meg kellett hajolniuk. Áldozat vállalásuk ékes bizonyítéka, nagyszámú csiki - székely részvétele a 48-as szabadságharcban. 200 székely halt vértanú halált a hírhedt mádéfalvi veszedelem során. Minden bizonnyal igaz: Mária Országának a mai napig legerősebb sarokköve itt van, hiszen Csíksomlyó a kárpát-medencei magyarság legjelentősebb zarándokhelye.
HÁROMSZÉK VÁRMEGYE
Háromszék: nevezetesen Sepsi-, Kézdi-, és Orbaiszék, szintúgy az 1876-os egyesítés után jött létre a 3889 km2-es vármegyénk. Gábor Áron és a 48-as szabadságharc eszményének földje ez… Kézdivásárhelyen volt a híres ágyúöntő műhelye. És itt van Zágon … Mikes Kelemen szülőfaluja. Ma pedig ennek a területnek minden talpalatnyi földje idegen uralom alatt! Maradhat ez így? NEM, NEM, SOHA!
BRASSÓ VÁRMEGYE
Az aránylag kisebb - 1492 km2-es - vármegye legjelentősebb városáról kapta a nevét. A ma közel 400 ezer lakosú Brassó városa, viszonylag hamar kezdte elveszteni magyar dominanciáját a nagyszámú szász betelepülő révén. Ez egészen a XIII.sz. elejéig nyúlik vissza, amikor II. András a Német Lovagrendnek adományozta. Aztán a XVIII.sz.-tól fokozatosan, Trianon után pedig tömegével özönlött ide a románság. Mindettől függetlenül földrajzi és történelmi értelemben is az egy és oszthatatlan Kárpát-medence részét képezi!
|